A laktózintolerancia és a gluténérzékenység két gyakori emésztési probléma, melyek sokszor együtt fordulnak elő. A laktózintolerancia a laktáz enzim hiánya miatt alakul ki, ami megnehezíti a tejcukor lebontását, míg a gluténérzékenység a bélbolyhok károsodásával jár. Tüneteik között szerepel a hasmenés, puffadás, gyomorfájdalom és hányinger. A diagnózis különböző tesztekkel állapítható meg, például hidrogén kilégzési teszttel vagy eliminációs diétával. A kezelés diétás változtatásokat igényel: laktózmentes termékek fogyasztását, laktáz enzim pótlását, illetve gluténérzékenység esetén a glutén teljes elhagyását. A cöliákia miatt kialakult másodlagos laktózintolerancia visszafordítható, ha a beteg szigorúan betartja a gluténmentes étrendet. A tejtermékek elhagyása miatt fontos a kalcium és egyéb tápanyagok pótlása. Érdemes kerülni a feldolgozott élelmiszereket, mivel sok rejtett laktózt vagy glutént tartalmazhatnak. A pontos diagnózis és az egyénre szabott étrend segíthet a kellemetlen tünetek elkerülésében.
Laktóz- és gluténmentes étrend kihívásai
Mini tudásanyag a laktózmentes és gluténmentes étrendről. Glutén- és laktózmentes táplálkozás kapcsolatáról. Laktóz-, gluténmentes étrend kihívásairól:
Egy email címért cserébe megszerezhetsz egy ingyenes email tudásanyagot, amelyből megismerheted:
– hogyan állíts össze laktóz- és gluténmentes étrendet
– mire figyelj oda, ha tudni akarod melyik élelmiszerben van rejtett glutén, vagy laktóz
– tévhitek a glutén és laktózmentes étrendről
– alternatív kalciumforrások gluténmentesen, tejmentes étkezés esetén
– miért érdemes házilag készíteni a glutén és tejmentes süteményeket
- hidrogén leheletvizsgálat – az éhgyomri betegnek adott dózisú laktózt adnak, majd megmérik a kilélegzett levegő hidrogén koncentrációját. Laktózintoleranciában szenvedő embereknél a kilélegzett levegőben a hidrogén koncentrációja magas. Azért, mert a laktóz a vastagbélben erjed, nagy mennyiségű hidrogént termelve, amely a légzőszerveken keresztül távozik. Ez a leghasznosabb nem invazív diagnosztikai teszt,
- a széklet pH-tesztje – a savas pH az étel intoleranciáját jelzi, mivel az emésztetlen laktóz megsavanyítja a székletet,
- orális laktózterhelési teszt – laktózt adnak be a betegnek és mérik a vércukorszintjét,
- eliminációs teszt – két hét laktózmentes étrendet kell követni, ha a tünetek eltűnnek és a laktóz fogyasztását követően újból megjelennek, feltehetően a tejcukor intoleranciája gyanítható,
- a laktóz génpolimorfizmusának (LCT) molekuláris vizsgálata – a felnőttkori hipolaktázia (ATH) megerősítése, vagy kizárása.
A laktózintolerancia és a gluténérzékenység két gyakori emésztési probléma, melyek sokszor együtt fordulnak elő. A laktózintolerancia a laktáz enzim hiánya miatt alakul ki, ami megnehezíti a tejcukor lebontását, míg a gluténérzékenység a bélbolyhok károsodásával jár. Tüneteik között szerepel a hasmenés, puffadás, gyomorfájdalom és hányinger. A diagnózis különböző tesztekkel állapítható meg, például hidrogén kilégzési teszttel vagy eliminációs diétával. A kezelés diétás változtatásokat igényel: laktózmentes termékek fogyasztását, laktáz enzim pótlását, illetve gluténérzékenység esetén a glutén teljes elhagyását. A cöliákia miatt kialakult másodlagos laktózintolerancia visszafordítható, ha a beteg szigorúan betartja a gluténmentes étrendet. A tejtermékek elhagyása miatt fontos a kalcium és egyéb tápanyagok pótlása. Érdemes kerülni a feldolgozott élelmiszereket, mivel sok rejtett laktózt vagy glutént tartalmazhatnak. A pontos diagnózis és az egyénre szabott étrend segíthet a kellemetlen tünetek elkerülésében.
Laktóz- és gluténmentes étrend kihívásai
Mini tudásanyag a laktózmentes és gluténmentes étrendről. Glutén- és laktózmentes táplálkozás kapcsolatáról. Laktóz-, gluténmentes étrend kihívásairól:
Egy email címért cserébe megszerezhetsz egy ingyenes email tudásanyagot, amelyből megismerheted:
– hogyan állíts össze laktóz- és gluténmentes étrendet
– mire figyelj oda, ha tudni akarod melyik élelmiszerben van rejtett glutén, vagy laktóz
– tévhitek a glutén és laktózmentes étrendről
– alternatív kalciumforrások gluténmentesen, tejmentes étkezés esetén
– miért érdemes házilag készíteni a glutén és tejmentes süteményeket
Fáradtnak érzed magad evés után? Gyakran küzdesz puffadással, hasfájással, vagy emésztési gondokkal, de nem tudod mi okozza a panaszokat? Nem vagy egyedül! Egyre többen élnek úgy, hogy nem is sejtik panaszaik mögött laktózintolerancia, vagy gluténérzékenység áll. Ezek a látszólag ártalmatlan problémák valójában teljesen felborítják a mindennapokat, De miért alakulnak ki, hogyan ismerhetjük fel és ami a legfontosabb, mit tehetsz ellenük? Ebben a cikkben lerántjuk a leplet az okokról, tünetekről és kezelési lehetőségekről!
- laktózintolerancia kialakulásának okai
- laktózintolerancia tünetei
- laktózintolerancia és tejalergia
- laktózintolerancia diagnózis
- laktózintolerancia kezelése
- laktózintolerancia és a cöliákia kapcsolata
- mit tehetünk laktózinolerancia és gluténérzékenység esetén
- összegzés
- még több információ a laktózintoleranciáról és a gluténérzékenységről
- glutén-, laktózmentes sütemények
A laktózintolerancia a szervezet nem megfelelő reakciója, amely a laktóz – tejcukor tartalmú – termékek fogyasztása után következik be. Az ilyen típusú étel-intolerancia oka a laktáz emésztőenzim hiánya (analactasia), amely szükséges a laktóz glükózzá és galaktózzá történő lebontásához. Ha a szervezetből hiányzik a laktáz, a laktózt nem lehet lebontani és a vastagbélben bakteriális fermentációnak vetik alá. Ennek eredményeként, savak, gázok képződnek, amelyek növelik a béltartalom ozmotikus nyomását és irritálják a nyálkahártyát, kellemetlen tüneteket és betegségeket eredményezve az emésztőrendszerben.
A laktózintolerancia leggyakoribb oka az elsődleges (örökletes) laktázhiány (más néven felnőttkori hipolaktázia). A betegség lényege a laktázaktivitás fokozatos csökkenése, két éves kortól (néha még korábban). Az ilyen típusú tejcukor-intolerancia tünetei ritkák a csecsemőknél és gyerekeknél. Leggyakrabban csak serdülőkorban, vagy felnőtteknél jelenik meg.
A felnőttkori laktózintolerancia az LCT génben (laktáz gén) kialakuló poliformizmusa okozza. A betegség recesszíven öröklődik.
A laktóz intolerancia az alaktasia következménye is lehet, amely veleszületett laktázhiány. A betegséget genetikailag öröklődő anyagcsere hiba okozza, amely megakadályozza a szervezet laktáz termelését. A laktóz megtalálható a szoptató nők tejében, valamint a tehenek, kecskék, juhok és más emlősök tejében.
Ebben az esetben az intolerancia tünetei újszülötteknél jelentkeznek az anyatej, vagy más laktóztartalmú tej első beadása után.
Ez az ételintolerancia kialakulhat másodlagos (szerzett) laktázhiányban (átmeneti, vagy tartós az enzim deficiens). Olyan betegségek, vagy különféle tényezők következménye, amelyek károsítják a laktáz termelő epitheliumot és bélbolyhokat. Pl.:
chron betegség (különösen az akut fázisban és a remisszióra való átmenet során)
nekrotizáló enteritis
whipple-kór
rövid bél szindróma
gyomor-bélrendszeri fertőzések, pl.: akut, vagy krónikus hasmenés, baktériumok (leggyakrabban escherichia coli és salmonella), vagy vírusok (általában rotavírus és adenovírusok) által okozott
gyomor-bél parazita fertőzések
cölikália
duhring-kór (a glutén intolerancia bőr megnyilvánulása)
ételallergia, pl.: allergia tehéntejre, vagy szójafehérjére
cisztás fibrózis
Bizonyos gyógyszerek, pl.: antibiotikumok, nem szteroid gyulladáscsökkentők, acetilszalicil-sav, kemoterápiás szerek és az alkohol túlzott fogyasztása következtében a bélhám és a bolyhok megsemmisülhetnek.
Ideiglenes laktózintolerancia fordúlhat elő a 34 hetes kor előtt született csecsemőknél (úgynevezett fejlődési laktázhiány). A koraszülöttek szervezete nem képes laktázt termelni. Amint azonban ennek az enzimnek a termelése megkezdődik a bélben a probléma megszűnik.
A laktózintolerancia kialakulását befolyásolhatja a tejmentes étrend hosszú távú alkalmazása is, amely csökkenti a laktóz szekréció aktivitását.
- hasmenés (a székletnek jellegzetes savanykás szaga van),
- puffadás
- gyomorfájdalom
- túlzott gáz termelődés
- kólika
- hányinger és hányás (a legritkább esetekben).
- hidrogén leheletvizsgálat – az éhgyomri betegnek adott dózisú laktózt adnak, majd megmérik a kilélegzett levegő hidrogén koncentrációját. Laktózintoleranciában szenvedő embereknél a kilélegzett levegőben a hidrogén koncentrációja magas. Azért, mert a laktóz a vastagbélben erjed, nagy mennyiségű hidrogént termelve, amely a légzőszerveken keresztül távozik. Ez a leghasznosabb nem invazív diagnosztikai teszt,
- a széklet pH-tesztje – a savas pH az étel intoleranciáját jelzi, mivel az emésztetlen laktóz megsavanyítja a székletet,
- orális laktózterhelési teszt – laktózt adnak be a betegnek és mérik a vércukorszintjét,
- eliminációs teszt – két hét laktózmentes étrendet kell követni, ha a tünetek eltűnnek és a laktóz fogyasztását követően újból megjelennek, feltehetően a tejcukor intoleranciája gyanítható,
- a laktóz génpolimorfizmusának (LCT) molekuláris vizsgálata – a felnőttkori hipolaktázia (ATH) megerősítése, vagy kizárása.
A laktózintolerancia és a gluténérzékenység két gyakori emésztési probléma, melyek sokszor együtt fordulnak elő. A laktózintolerancia a laktáz enzim hiánya miatt alakul ki, ami megnehezíti a tejcukor lebontását, míg a gluténérzékenység a bélbolyhok károsodásával jár. Tüneteik között szerepel a hasmenés, puffadás, gyomorfájdalom és hányinger. A diagnózis különböző tesztekkel állapítható meg, például hidrogén kilégzési teszttel vagy eliminációs diétával. A kezelés diétás változtatásokat igényel: laktózmentes termékek fogyasztását, laktáz enzim pótlását, illetve gluténérzékenység esetén a glutén teljes elhagyását. A cöliákia miatt kialakult másodlagos laktózintolerancia visszafordítható, ha a beteg szigorúan betartja a gluténmentes étrendet. A tejtermékek elhagyása miatt fontos a kalcium és egyéb tápanyagok pótlása. Érdemes kerülni a feldolgozott élelmiszereket, mivel sok rejtett laktózt vagy glutént tartalmazhatnak. A pontos diagnózis és az egyénre szabott étrend segíthet a kellemetlen tünetek elkerülésében.
Laktóz- és gluténmentes étrend kihívásai
Mini tudásanyag a laktózmentes és gluténmentes étrendről. Glutén- és laktózmentes táplálkozás kapcsolatáról. Laktóz-, gluténmentes étrend kihívásairól:
Egy email címért cserébe megszerezhetsz egy ingyenes email tudásanyagot, amelyből megismerheted:
– hogyan állíts össze laktóz- és gluténmentes étrendet
– mire figyelj oda, ha tudni akarod melyik élelmiszerben van rejtett glutén, vagy laktóz
– tévhitek a glutén és laktózmentes étrendről
– alternatív kalciumforrások gluténmentesen, tejmentes étkezés esetén
– miért érdemes házilag készíteni a glutén és tejmentes süteményeket
Fáradtnak érzed magad evés után? Gyakran küzdesz puffadással, hasfájással, vagy emésztési gondokkal, de nem tudod mi okozza a panaszokat? Nem vagy egyedül! Egyre többen élnek úgy, hogy nem is sejtik panaszaik mögött laktózintolerancia, vagy gluténérzékenység áll. Ezek a látszólag ártalmatlan problémák valójában teljesen felborítják a mindennapokat, De miért alakulnak ki, hogyan ismerhetjük fel és ami a legfontosabb, mit tehetsz ellenük? Ebben a cikkben lerántjuk a leplet az okokról, tünetekről és kezelési lehetőségekről!
- laktózintolerancia kialakulásának okai
- laktózintolerancia tünetei
- laktózintolerancia és tejalergia
- laktózintolerancia diagnózis
- laktózintolerancia kezelése
- laktózintolerancia és a cöliákia kapcsolata
- mit tehetünk laktózinolerancia és gluténérzékenység esetén
- összegzés
- még több információ a laktózintoleranciáról és a gluténérzékenységről
- glutén-, laktózmentes sütemények
A laktózintolerancia a szervezet nem megfelelő reakciója, amely a laktóz – tejcukor tartalmú – termékek fogyasztása után következik be. Az ilyen típusú étel-intolerancia oka a laktáz emésztőenzim hiánya (analactasia), amely szükséges a laktóz glükózzá és galaktózzá történő lebontásához. Ha a szervezetből hiányzik a laktáz, a laktózt nem lehet lebontani és a vastagbélben bakteriális fermentációnak vetik alá. Ennek eredményeként, savak, gázok képződnek, amelyek növelik a béltartalom ozmotikus nyomását és irritálják a nyálkahártyát, kellemetlen tüneteket és betegségeket eredményezve az emésztőrendszerben.
A laktózintolerancia leggyakoribb oka az elsődleges (örökletes) laktázhiány (más néven felnőttkori hipolaktázia). A betegség lényege a laktázaktivitás fokozatos csökkenése, két éves kortól (néha még korábban). Az ilyen típusú tejcukor-intolerancia tünetei ritkák a csecsemőknél és gyerekeknél. Leggyakrabban csak serdülőkorban, vagy felnőtteknél jelenik meg.
A felnőttkori laktózintolerancia az LCT génben (laktáz gén) kialakuló poliformizmusa okozza. A betegség recesszíven öröklődik.
A laktóz intolerancia az alaktasia következménye is lehet, amely veleszületett laktázhiány. A betegséget genetikailag öröklődő anyagcsere hiba okozza, amely megakadályozza a szervezet laktáz termelését. A laktóz megtalálható a szoptató nők tejében, valamint a tehenek, kecskék, juhok és más emlősök tejében.
Ebben az esetben az intolerancia tünetei újszülötteknél jelentkeznek az anyatej, vagy más laktóztartalmú tej első beadása után.
Ez az ételintolerancia kialakulhat másodlagos (szerzett) laktázhiányban (átmeneti, vagy tartós az enzim deficiens). Olyan betegségek, vagy különféle tényezők következménye, amelyek károsítják a laktáz termelő epitheliumot és bélbolyhokat. Pl.:
chron betegség (különösen az akut fázisban és a remisszióra való átmenet során)
nekrotizáló enteritis
whipple-kór
rövid bél szindróma
gyomor-bélrendszeri fertőzések, pl.: akut, vagy krónikus hasmenés, baktériumok (leggyakrabban escherichia coli és salmonella), vagy vírusok (általában rotavírus és adenovírusok) által okozott
gyomor-bél parazita fertőzések
cölikália
duhring-kór (a glutén intolerancia bőr megnyilvánulása)
ételallergia, pl.: allergia tehéntejre, vagy szójafehérjére
cisztás fibrózis
Bizonyos gyógyszerek, pl.: antibiotikumok, nem szteroid gyulladáscsökkentők, acetilszalicil-sav, kemoterápiás szerek és az alkohol túlzott fogyasztása következtében a bélhám és a bolyhok megsemmisülhetnek.
Ideiglenes laktózintolerancia fordúlhat elő a 34 hetes kor előtt született csecsemőknél (úgynevezett fejlődési laktázhiány). A koraszülöttek szervezete nem képes laktázt termelni. Amint azonban ennek az enzimnek a termelése megkezdődik a bélben a probléma megszűnik.
A laktózintolerancia kialakulását befolyásolhatja a tejmentes étrend hosszú távú alkalmazása is, amely csökkenti a laktóz szekréció aktivitását.
- hasmenés (a székletnek jellegzetes savanykás szaga van),
- puffadás
- gyomorfájdalom
- túlzott gáz termelődés
- kólika
- hányinger és hányás (a legritkább esetekben).
- hidrogén leheletvizsgálat – az éhgyomri betegnek adott dózisú laktózt adnak, majd megmérik a kilélegzett levegő hidrogén koncentrációját. Laktózintoleranciában szenvedő embereknél a kilélegzett levegőben a hidrogén koncentrációja magas. Azért, mert a laktóz a vastagbélben erjed, nagy mennyiségű hidrogént termelve, amely a légzőszerveken keresztül távozik. Ez a leghasznosabb nem invazív diagnosztikai teszt,
- a széklet pH-tesztje – a savas pH az étel intoleranciáját jelzi, mivel az emésztetlen laktóz megsavanyítja a székletet,
- orális laktózterhelési teszt – laktózt adnak be a betegnek és mérik a vércukorszintjét,
- eliminációs teszt – két hét laktózmentes étrendet kell követni, ha a tünetek eltűnnek és a laktóz fogyasztását követően újból megjelennek, feltehetően a tejcukor intoleranciája gyanítható,
- a laktóz génpolimorfizmusának (LCT) molekuláris vizsgálata – a felnőttkori hipolaktázia (ATH) megerősítése, vagy kizárása.
A laktózintolerancia és a gluténérzékenység két gyakori emésztési probléma, melyek sokszor együtt fordulnak elő. A laktózintolerancia a laktáz enzim hiánya miatt alakul ki, ami megnehezíti a tejcukor lebontását, míg a gluténérzékenység a bélbolyhok károsodásával jár. Tüneteik között szerepel a hasmenés, puffadás, gyomorfájdalom és hányinger. A diagnózis különböző tesztekkel állapítható meg, például hidrogén kilégzési teszttel vagy eliminációs diétával. A kezelés diétás változtatásokat igényel: laktózmentes termékek fogyasztását, laktáz enzim pótlását, illetve gluténérzékenység esetén a glutén teljes elhagyását. A cöliákia miatt kialakult másodlagos laktózintolerancia visszafordítható, ha a beteg szigorúan betartja a gluténmentes étrendet. A tejtermékek elhagyása miatt fontos a kalcium és egyéb tápanyagok pótlása. Érdemes kerülni a feldolgozott élelmiszereket, mivel sok rejtett laktózt vagy glutént tartalmazhatnak. A pontos diagnózis és az egyénre szabott étrend segíthet a kellemetlen tünetek elkerülésében.
Laktóz- és gluténmentes étrend kihívásai
Mini tudásanyag a laktózmentes és gluténmentes étrendről. Glutén- és laktózmentes táplálkozás kapcsolatáról. Laktóz-, gluténmentes étrend kihívásairól:
Egy email címért cserébe megszerezhetsz egy ingyenes email tudásanyagot, amelyből megismerheted:
– hogyan állíts össze laktóz- és gluténmentes étrendet
– mire figyelj oda, ha tudni akarod melyik élelmiszerben van rejtett glutén, vagy laktóz
– tévhitek a glutén és laktózmentes étrendről
– alternatív kalciumforrások gluténmentesen, tejmentes étkezés esetén
– miért érdemes házilag készíteni a glutén és tejmentes süteményeket
