A tejben található cukor a tejcukor, a leggyakoribb ételintolerancia a laktózintolerancia. Akkor fordul elő, amikor a szervezetből hiányzik a laktáz – a laktóz lebontásához szükséges enzim. Ezen enzim hiányában a tej, vagy más laktóz tartalmú élelmiszer elfogyasztása után problémák jelennek meg az emésztőrendszerben. Emésztöszervrendszer problémája a bélbolyhok károsodása, ami jellemző tünete a cöliákiának is, ezért a cöliákia és a laktózérzékenység egymást kísérő állapotok lehetnek.
Laktózintolerancia kialakulásának okai?
A laktózintolerancia a szervezet nem megfelelő reakciója, amely a laktóz – tejcukor tartalmú – termékek fogyasztása után következik be. Az ilyen típusú étel-intolerancia oka a laktáz emésztőenzim hiánya (analactasia), amely szükséges a laktóz glükózzá és galaktózzá történő lebontásához. Ha a szervezetből hiányzik a laktáz, a laktózt nem lehet lebontani és a vastagbélben bakteriális fermentációnak vetik alá. Ennek eredményeként, savak, gázok képződnek, amelyek növelik a béltartalom ozmotikus nyomását és irritálják a nyálkahártyát, kellemetlen betegségeket eredményezve az emésztőrendszerben.
A laktózintolerancia leggyakoribb oka az elsődleges (örökletes) laktázhiány (más néven felnőttkori hipolaktázia). A betegség lényege a laktázaktivitás fokozatos csökkenése, két éves kortól (néha még korábban). Az ilyen típusú tejcukor-intolerancia tünetei ritkák a csecsemőknél és gyerekeknél. Leggyakrabban csak serdülőkorban, vagy felnőtteknél jelenik meg.
A felnőttkori laktózintolerancia az LCT génben (laktáz gén) kialakuló poliformizmusa okozza. A betegség recesszíven öröklődik.
A laktóz intolerancia az alaktasia következménye is lehet, amely veleszületett laktázhiány. A betegséget genetikailag öröklődő anyagcsere hiba okozza, amely megakadályozza a szervezet laktáz termelését. A laktóz megtalálható a szoptató nők tejében, valamint a tehenek, kecskék, juhok és más emlősök tejében.
Ebben az esetben az intolerancia tünetei újszülötteknél jelentkeznek az anyatej, vagy más laktóztartalmú tej első beadása után.
Ez az ételintolerancia kialakulhat másodlagos (szerzett) laktázhiányban (átmeneti, vagy tartós az enzim deficiens). Olyan betegségek, vagy különféle tényezők következménye, amelyek károsítják a laktáz termelő epitheliumot és bélbolyhokat. Pl.:
- chron betegség (különösen az akut fázisban és a remisszióra való átmenet során)
- nekrotizáló enteritis
- whipple-kór
- rövid bél szindróma
- gyomor-bélrendszeri fertőzések, pl.: akut, vagy krónikus hasmenés, baktériumok (leggyakrabban escherichia coli és salmonella), vagy vírusok (általában rotavírus és adenovírusok) által okozott
- gyomor-bél parazita fertőzések
- cölikália
- duhring-kór (a glutén intolerancia bőr megnyilvánulása)
- ételallergia, pl.: allergia tehéntejre, vagy szójafehérjére
- cisztás fibrózis
Bizonyos gyógyszerek, pl.: antibiotikumok, nem szteroid gyulladáscsökkentők, acetilszalicil-sav, kemoterápiás szerek és az alkohol túlzott fogyasztása következtében a bélhám és a bolyhok megsemmisülhetnek.
Ideiglenes laktózintolerancia fordúlhat elő a 34 hetes kor előtt született csecsemőknél (úgynevezett fejlődési laktázhiány). A koraszülöttek szervezete nem képes laktázt termelni. Amint azonban ennek az enzimnek a termelése megkezdődik a bélben a probléma megszűnik.
A laktózintolerancia kialakulását befolyásolhatja a tejmentes étrend hosszú távú alkalmazása is, amely csökkenti a laktóz szekréció aktivitását.
Laktózintolerancia tünetei
A laktózintolerancia tünetei nem specifikusak és sok gyomor-bélrendszeri betegség (különösen az irritábilis bél szindróma) tüneteire emlékeztetnek. Jellegzetes tünetek:
- hasmenés (a székletnek jellegzetes savanykás szaga van),
- puffadás
- gyomorfájdalom
- túlzott gáz termelődés
- kólika
- hányinger és hányás (a legritkább esetekben).
Ezen tünetek súlyossága nagyban függ az elfogyasztott laktóz mennyiségétől (minél magasabb az adag, annál súlyosabb a tünet), valamint a laktázhiány mértékétől és az elfogyasztott laktóztartalmú ételek formájától.
Legtöbbször a laktózintolerancia tünetei a laktóz fogyasztást követően több órával jelentkeznek. Ezért a betegek gyakran nem látnak összefüggést a tej és tejtermékek fogyasztása és a tünetek között.
Laktózintolerancia és tejallergia
A laktózintolerancia nem azonos a tejallergiával. A tejallergia az immunrendszer túlzott reakciója, amely akkor fordul elő, amikor allergénnel (általában tejfehérjével) érintkezik. Ezen kívűl a tejallergia tünetei közvetlenül ivás után jelentkeznek, nem pedig több óra múlva és az egyik tünet a bőrelváltozás – leggyakrabban csalánkiütés.
Laktózintolerancia diagnózis
A laktózintolerancia diagnosztizálásához az orvosok a következő vizsgálatokat rendelhetik el:
- hidrogén leheletvizsgálat – az éhgyomri betegnek adott dózisú laktózt adnak, majd megmérik a kilélegzett levegő hidrogén koncentrációját. Laktózintoleranciában szenvedő embereknél a kilélegzett levegőben a hidrogén koncentrációja magas. Azért, mert a laktóz a vastagbélben erjed, nagy mennyiségű hidrogént termelve, amely a légzőszerveken keresztül távozik. Ez a leghasznosabb nem invazív diagnosztikai teszt,
- a széklet pH-tesztje – a savas pH az étel intoleranciáját jelzi, mivel az emésztetlen laktóz megsavanyítja a székletet,
- orális laktózterhelési teszt – laktózt adnak be a betegnek és mérik a vércukorszintjét,
- eliminációs teszt – két hét laktózmentes étrendet kell követni, ha a tünetek eltűnnek és a laktóz fogyasztását követően újból megjelennek, feltehetően a tejcukor intoleranciája gyanítható,
- a laktóz génpolimorfizmusának (LCT) molekuláris vizsgálata – a felnőttkori hipolaktázia (ATH) megerősítése, vagy kizárása.
A leghatékonyabb (és egyben a leginvazívabb) vizsgálat azonban az endoszkópos vizsgálat, amelynek során a vékonybél egy kis darabját veszik laktóztartalom felmérésére.
Laktóz intolerancia kezelése
Veleszületett laktázhiány esetén a tejcukrot tartalmazó termékek életen át tartó kizárásán alapul.
A veleszületett laktázhiánnyal küzdők még kis mennyiségű laktóztartalmú ételeket sem tudnak tolerálni és ha nem kezelik a betegségük életveszélyes is lehet. A laktáz tabletta elősegíti a tejtermékek emésztését. Tejet és tejterméket tartalmazó étkezés előtt kell bevenni.
Elsődleges laktázhiány esetén a kezelés abból áll, hogy a laktóztartalmú termékeket teljes mértékben eltávolítják az étrendből, vagy laktáz tablettával segítik elő az emésztést.
Másodlagos laktózintolerancia esetén, a laktózmentes étrendet addig kell követni, amíg a bélhám károsodását okozó betegség meg nem gyógyul (kivétel lehet a chron-kór).
Megújulás után az intolerancia tünetek meg szünnek, ezután visszatérhet a szokásos étrendhez.
Laktózintolerancia és a cöliákia kapcsolata
A gluténérzékenység és a laktózintolerancia sok esetben egymást kísérő állapotok. Az arra érzékenyek számára, a mérgező glutén a bélbolyhok pusztulását okozza, aminek következtében azok eltűnnek. Ez az állapot az emésztő enzimek, köztük a laktáz enzim hiányához vezet. Ez a jelenség az úgynevezett másodlagos laktóz intolerancia, viszonylag gyakori a cöliákiával élőknél.
Vigasztaló tény, hogy a gluténmentes diéta szigorú betartásával a bélbolyhok regenerálódnak, ami a megfelelő laktáz termelés helyreállását eredményezi.
Ezért a cöliákia diagnosztizálása esetén fontos a gluténmentes és a laktózmentes diéta betartása is. Amint a bélbolyhok megfelelő működése helyreáll a tejtermékek újra bevezethetők, de a gluténmentes diétát továbbra is tartani kell.
Laktózmentes és gluténmentes diéta a táplálkozással kapcsolatos eddigi ismereteinket, szokásainkat nagymértékben átalakítja. Leggyorsabban úgy érhetünk el eredményeket, ha tejmentese és gluténmentesen étkezünk. Ez nem olyan egyszerű mint ahogy az elsőre hangzik. Gluténmentes diéta esetén, sajnos nem elég csak egy az egyben lecserélni a búzalisztet más gluténmentes alapanyagokra. A búzaliszttől eltérő szerkezetű és tulajdonságú gluténmentes alaplisztek, újfajta felhasználási és tárolási tudás megszerzését teszi szükségessé!
Ebben nyújt segítséget a gluténmentes sütemény készítési alapelvek ingyenes PDF tudásanyag.
Mit tehetünk laktózintolerancia esetén?
A tejtermékek sok állati eredetű fehérjét, ásványi anyagot, vitamint tartalmaznak, amelyekre szüksége van a szervezetnek. Fontos gondoskodnunk arról, hogy ezek az elemek, amelyek a szervezet számára létfontosságúak, valamilyen formában pótoljuk. Tejcukor érzékenység esetén „könnyű” dolgunk van, hiszen laktáz enzim pótlásával, pl.: tabletta formájában, elősegíthetjük a tejtermékek megfelelő lebomlását a szervezetben, vagy laktózmentes termékeket is fogyaszthatunk.
Viszont a köztudatban sokszor keveredik a tejcukor-, és a tejfehérje érzékenység fogalma. Összekeverve a két betegséget, együttesen laktózérzékenységként definiálják azokat. Azonban tejfehérje érzékenység esetén teljesen kerülni kell a tejtermékek fogyasztását. Laktózintolerancia, vagy tejfehérje érzékenység esetén is, gondos odafigyelést igényel, hogy mit fogyasztunk, hiszen az előregyártott élelmiszerek nagy része, valamilyen formában tartalmaz tejcukrot, vagy tejfehérjét. Kenyerekbe, péksüteményekbe, süteményekbe tesznek pl.: tejport. Olcsóbb húskészítményekbe tejfehérjét fecskendeznek, stb. stb.
Laktózintolerancia magában is, de ha kapcsolódik hozzá gluténérzékenység, akkor a legjobb megoldást jelentheti, ha ételeinket, süteményeinket magunk készítjük el. Így 100%-ig biztosak lehetünk abban, hogy mit tartalmaznak azok.
Glutén-, cukor-, tejfehérje-, tejcukormentes sütemények készítéséhez keresel segítséget?
Fontos tudni!
A laktózintoleranciában szenvedő gyerekeknél fennáll annak a kockázata, hogy a kialakuló kalciumhiánnyal társulnak olyan betegségek, mint az angolkór, az oszteoporózis és a hiperparatireózis.
Tetszett a blogbejegyzés? Nem szeretnél lemaradni az újabb tartalmakról?