Laktózintolerancia és gluténérzékenység – okok, tünetek és kezelés

Laktózintolerancia kialakulásának okai?

A laktózintolerancia a szervezet nem megfelelő reakciója, amely a laktóz – tejcukor tartalmú – termékek fogyasztása után következik be. Az ilyen típusú étel-intolerancia oka a laktáz emésztőenzim hiánya (analactasia), amely szükséges a laktóz glükózzá és galaktózzá történő lebontásához. Ha a szervezetből hiányzik a laktáz, a laktózt nem lehet lebontani és a vastagbélben bakteriális fermentációnak vetik alá. Ennek eredményeként, savak, gázok képződnek, amelyek növelik a béltartalom ozmotikus nyomását és irritálják a nyálkahártyát, kellemetlen betegségeket eredményezve az emésztőrendszerben. A laktózintolerancia leggyakoribb oka az elsődleges (örökletes) laktázhiány (más néven felnőttkori hipolaktázia). A betegség lényege a laktázaktivitás fokozatos csökkenése, két éves kortól (néha még korábban). Az ilyen típusú tejcukor-intolerancia tünetei ritkák a csecsemőknél és gyerekeknél. Leggyakrabban csak serdülőkorban, vagy felnőtteknél jelenik meg. A felnőttkori laktózintolerancia az LCT génben (laktáz gén) kialakuló poliformizmusa okozza. A betegség recesszíven öröklődik. A laktóz intolerancia az alaktasia következménye is lehet, amely veleszületett laktázhiány. A betegséget genetikailag öröklődő anyagcsere hiba okozza, amely megakadályozza a szervezet laktáz termelését. A laktóz megtalálható a szoptató nők tejében, valamint a tehenek, kecskék, juhok és más emlősök tejében. Ebben az esetben az intolerancia tünetei újszülötteknél jelentkeznek az anyatej, vagy más laktóztartalmú tej első beadása után. Ez az ételintolerancia kialakulhat másodlagos (szerzett) laktázhiányban (átmeneti, vagy tartós az enzim deficiens). Olyan betegségek, vagy különféle tényezők következménye, amelyek károsítják a laktáz termelő epitheliumot és bélbolyhokat. Pl.: chron betegség (különösen az akut fázisban és a remisszióra való átmenet során) nekrotizáló enteritis whipple-kór rövid bél szindróma gyomor-bélrendszeri fertőzések, pl.: akut, vagy krónikus hasmenés, baktériumok (leggyakrabban escherichia coli és salmonella), vagy vírusok (általában rotavírus és adenovírusok) által okozott gyomor-bél parazita fertőzések cölikália duhring-kór (a glutén intolerancia bőr megnyilvánulása) ételallergia, pl.: allergia tehéntejre, vagy szójafehérjére cisztás fibrózis Bizonyos gyógyszerek, pl.: antibiotikumok, nem szteroid gyulladáscsökkentők, acetilszalicil-sav, kemoterápiás szerek és az alkohol túlzott fogyasztása következtében a bélhám és a bolyhok megsemmisülhetnek. Ideiglenes laktózintolerancia fordúlhat elő a 34 hetes kor előtt született csecsemőknél (úgynevezett fejlődési laktázhiány). A koraszülöttek szervezete nem képes laktázt termelni. Amint azonban ennek az enzimnek a termelése megkezdődik a bélben a probléma megszűnik. A laktózintolerancia kialakulását befolyásolhatja a tejmentes étrend hosszú távú alkalmazása is, amely csökkenti a laktóz szekréció aktivitását.

Laktózintolerancia tünetei

A laktózintolerancia tünetei nem specifikusak és sok gyomor-bélrendszeri betegség (különösen az irritábilis bél szindróma) tüneteire emlékeztetnek. Jellegzetes tünetek: Megújulás után az intolerancia tünetek meg szünnek, ezután visszatérhet a szokásos étrendhez.

Laktózintolerancia és tejallergia

A laktózintolerancia nem azonos a tejallergiával. A tejallergia az immunrendszer túlzott reakciója, amely akkor fordul elő, amikor allergénnel (általában tejfehérjével) érintkezik. Ezen kívül a tejallergia tünetei közvetlenül ivás után jelentkeznek, nem pedig több óra múlva és az egyik tünet a bőrelváltozás – leggyakrabban csalánkiütés.

Laktózintolerancia diagnózis

A laktózintolerancia diagnosztizálásához az orvosok a következő vizsgálatokat rendelhetik el:

• hidrogén leheletvizsgálat – az éhgyomri betegnek adott dózisú laktózt adnak, majd megmérik a kilélegzett levegő hidrogén koncentrációját. Laktózintoleranciában szenvedő embereknél a kilélegzett levegőben a hidrogén koncentrációja magas. Azért, mert a laktóz a vastagbélben erjed, nagy mennyiségű hidrogént termelve, amely a légzőszerveken keresztül távozik. Ez a leghasznosabb nem invazív diagnosztikai teszt,
• a széklet pH-tesztje – a savas pH az étel intoleranciáját jelzi, mivel az emésztetlen laktóz megsavanyítja a székletet,
• orális laktózterhelési teszt – laktózt adnak be a betegnek és mérik a vércukorszintjét,
• eliminációs teszt – két hét laktózmentes étrendet kell követni, ha a tünetek eltűnnek és a laktóz fogyasztását követően újból megjelennek, feltehetően a tejcukor intoleranciája gyanítható,
• a laktóz génpolimorfizmusának (LCT) molekuláris vizsgálata – a felnőttkori hipolaktázia (ATH) megerősítése, vagy kizárása.

A leghatékonyabb (és egyben a leginvazívabb) vizsgálat azonban az endoszkópos vizsgálat, amelynek során a vékonybél egy kis darabját veszik laktóztartalom felmérésére.

Laktóz intolerancia kezelése

Veleszületett laktázhiány esetén a tejcukrot tartalmazó termékek életen át tartó kizárásán alapul. A veleszületett laktázhiánnyal küzdők még kis mennyiségű laktóztartalmú ételeket sem tudnak tolerálni és ha nem kezelik a betegségük életveszélyes is lehet. A laktáz tabletta elősegíti a tejtermékek emésztését. Tejet és tejterméket tartalmazó étkezés előtt kell bevenni. Elsődleges laktázhiány esetén a kezelés abból áll, hogy a laktóztartalmú termékeket teljes mértékben eltávolítják az étrendből, vagy laktáz tablettával segítik elő az emésztést. Másodlagos laktózintolerancia esetén, a laktózmentes étrendet addig kell követni, amíg a bélhám károsodását okozó betegség meg nem gyógyul (kivétel lehet a chron-kór). Megújulás után az intolerancia tünetek meg szünnek, ezután visszatérhet a szokásos étrendhez.

Laktózintolerancia és a cöliákia kapcsolata

A gluténérzékenység és a laktózintolerancia sok esetben egymást kísérő állapotok. Az arra érzékenyek számára, a mérgező glutén a bélbolyhok pusztulását okozza, aminek következtében azok eltűnnek. Ez az állapot az emésztő enzimek, köztük a laktáz enzim hiányához vezet. Ez a jelenség az úgynevezett másodlagos laktóz intolerancia, viszonylag gyakori a cöliákiával élőknél. Vigasztaló tény, hogy a gluténmentes diéta szigorú betartásával a bélbolyhok regenerálódnak, ami a megfelelő laktáz termelés helyreállását eredményezi. Ezért a cöliákia diagnosztizálása esetén fontos a gluténmentes és a laktózmentes diéta betartása is. Amint a bélbolyhok megfelelő működése helyreáll a tejtermékek újra bevezethetők, de a gluténmentes diétát továbbra is tartani kell. Laktózmentes és gluténmentes diéta a táplálkozással kapcsolatos eddigi ismereteinket, szokásainkat nagymértékben átalakítja. Leggyorsabban úgy érhetünk el eredményeket, ha tejmentese és gluténmentesen étkezünk. Ez nem olyan egyszerű mint ahogy az elsőre hangzik. Gluténmentes diéta esetén, sajnos nem elég csak egy az egyben lecserélni a búzalisztet más gluténmentes alapanyagokra. A búzaliszttől eltérő szerkezetű és tulajdonságú gluténmentes alaplisztek, újfajta felhasználási és tárolási tudás megszerzését teszi szükségessé!

Mit tehetünk laktózintolerancia és gluténérzékenység esetén?

A tejtermékek sok állati eredetű fehérjét, ásványi anyagot, vitamint tartalmaznak, amelyekre szüksége van a szervezetnek. Fontos gondoskodnunk arról, hogy ezek az elemek, amelyek a szervezet számára létfontosságúak, valamilyen formában pótoljuk. Tejcukor érzékenység esetén „könnyű” dolgunk van, hiszen laktáz enzim pótlásával, pl.: tabletta formájában, elősegíthetjük a tejtermékek megfelelő lebomlását a szervezetben, vagy laktózmentes termékeket is fogyaszthatunk. Viszont a köztudatban sokszor keveredik a tejcukor-, és a tejfehérje érzékenység fogalma. Összekeverve a két betegséget, együttesen laktózérzékenységként definiálják azokat. Azonban tejfehérje érzékenység esetén teljesen kerülni kell a tejtermékek fogyasztását. Laktózintolerancia, vagy tejfehérje érzékenység esetén is, gondos odafigyelést igényel, hogy mit fogyasztunk, hiszen az előregyártott élelmiszerek nagy része, valamilyen formában tartalmaz tejcukrot, vagy tejfehérjét. Kenyerekbe, péksüteményekbe, süteményekbe tesznek pl.: tejport. Olcsóbb húskészítményekbe tejfehérjét fecskendeznek, stb. stb. Az ételintolerancia nemcsak az étrend, hanem az életmód átalakítását is igényli. Ha glutén- vagy laktózérzékenységgel élsz, fontos, hogy tudatosan kezeld az étkezéseidet, elkerüld a kellemetlen tüneteket, és biztosítsd a szervezeted számára a szükséges tápanyagokat. Laktózintolerancia esetén magában is, de ha kapcsolódik hozzá gluténérzékenység, akkor a legjobb megoldást jelentheti, ha ételeinket, süteményeinket magunk készítjük el. Így 100%-ig biztosak lehetünk abban, hogy mit tartalmaznak azok.

Összegzés

A laktózintolerancia és a gluténérzékenység két gyakori emésztési probléma, melyek sokszor együtt fordulnak elő. A laktózintolerancia a laktáz enzim hiánya miatt alakul ki, ami megnehezíti a tejcukor lebontását, míg a gluténérzékenység a bélbolyhok károsodásával jár. Tüneteik között szerepel a hasmenés, puffadás, gyomorfájdalom és hányinger. A diagnózis különböző tesztekkel állapítható meg, például hidrogén kilégzési teszttel vagy eliminációs diétával. A kezelés diétás változtatásokat igényel: laktózmentes termékek fogyasztását, laktáz enzim pótlását, illetve gluténérzékenység esetén a glutén teljes elhagyását. A cöliákia miatt kialakult másodlagos laktózintolerancia visszafordítható, ha a beteg szigorúan betartja a gluténmentes étrendet. A tejtermékek elhagyása miatt fontos a kalcium és egyéb tápanyagok pótlása. Érdemes kerülni a feldolgozott élelmiszereket, mivel sok rejtett laktózt vagy glutént tartalmazhatnak. A pontos diagnózis és az egyénre szabott étrend segíthet a kellemetlen tünetek elkerülésében.